Májusban úgy adodott, hogy Gemencre utaztam egy hétvégére, ami miatt nagyon lelkes voltam, friss kapcsolat, stb. Egyetlen gondom az volt, hogy Hakut hová tegyem.
Végül arra jutottam, hogy 2 napot kibír nélkülem. Megkértem a főbérlőt, hogy majd jöjjön fel, és adjon Hakunak enni.
Vasárnap kaptam a hívást, hogy Haku eltűnt.. Egy örökkévalóságnak tűnt, amíg haza nem értem.
Felrohantam a lakásba, ahol tényleg nem volt Haku.
Lerohantam, és a sarki kocsmában megkérdeztem, nem láttak-e egy félszemű, bekötözött macskát (a háta miatt meg mindig kötéses volt).
Szinte hihetetlen szerencsénk volt, már megint! Haku 5 perccel korábban rohant ki a konténertárolóból, amit akkor nyitottak ki. Abba inkább nem akarok belegondolni, hogy ki dobta be oda.
Megmutatták, hogy merre látták futni. Én mindent eldobtam a kezemből, és rohantam a mellettünk lévő parkba, és Haku ott volt!! Koszosan, büdösen, nagyon megrémülve, de nem volt semmi baja:)
Este szépen megfürdettem, megszárítottam, vettem neki finom halas konzervet, és megígertem neki, hogy többet nem hagyom egyedül:)
Az első külön hétvége
2010.11.17. 21:26 | NyElvíra | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://smellycat.blog.hu/api/trackback/id/tr472457186
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.